A valódi viták otthona

Elég nagyot zuhant Magyarország versenyképessége

2017. július 03. - baum

53c8f0220c66f.jpeg

Sok kritika éri a gazdaságtudományban a nehezen számszerűsíthető, kvalitatív adatokat tartalmazó, mélyinterjún alapuló, vagyis a „soft” módszertanok alapján keletkező megállapításokat. A közgazdászok jelentős része arra van szocializálva, hogy nagy mennyiségű adatot, statisztikai módszerekkel kezeljen és ezek eredményei alapján döntsön. Ezen a területen mozog nagy biztonsággal és gyanakodva nézi, ha valaki más eszköztárat használ. Abban a pillanatban azonban, ahogy felnéz a táblázatokból, már ő is más módon értékel. Egy jó elemző pontosan tudja, hogy a számviteli adatok és a gazdasági környezet alakulásán túl egy vállalat jövőbeli kilátásait alapvetően meghatározza a vezetőjének kvalitása, a munkatársak elkötelezettsége és számos olyan tényező, amit hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Ha valaki már megtapasztalta, hogy egy kiváló vezető, jó csapattal reménytelennek tűnő helyzetet is megold, akkor azt is tudja, hogy a munkaerő nem csupán termelési tényező, statisztikai adat vagy fix költség, hanem a siker titka is lehet. Egy HR kutatás képes feltárni ezeket az összefüggéseket és a tisztán gazdasági szempontok mellé tesz egy olyan többlet információt, ami segít a pontos véleményalkotásban.

 Ahogy egy vállalat nem ítélhető meg pontosan az éves beszámoló adataiból, úgy egy ország gazdasági helyzetének értékeléséhez sem elegendő csupán a statisztikai hivatalok adataira támaszkodni. A mélyebb összefüggések megismeréséhez szükség van kiegészítő információk feldolgozására. A Globális Versenyképességi Index (GCI) értékelése egy ilyen kiegészítő lehetőséget jelent ─ segítségével láthatóvá válnak olyan tényezők, amelyek más módon nem tárhatók fel. Az index számításának módszertana részben joggal kritizálható: kisszámú a megkérdezett vállalatvezető, nem objektív a skála. Ez az index valóban nem helyettesíti a más szempontú elemzéseket és egészen biztosan nem mér patikamérlegen, de segít megérteni, hogy mi akadályozza a gazdaság fejlődését és hol vannak a legsúlyosabb gondok.

 

A WEF 2016-17-es jelentése szerint Svájc, Szingapúr és az Egyesült Államok továbbra is a világ három legversenyképesebb gazdasága a GCI mutató alapján. Magyarország, a versenyképességi rangsorban 138 ország közül a 69. helyen áll – ezzel 5 év alatt 9 helyet csúszott vissza.

 

A Globális Versenyképességi Index 3 alindexből és 12 pillérből áll. Az egyes alkotóelemek súlyát az indexben az ország gazdasági ereje (egy főre eső GDP) is befolyásolja. A legszegényebb gazdaságokban nagyobb mértékben veszik figyelembe az „alapvető követelmények” teljesülését (60%), míg a leggazdagabb országoknál ez az arány csak 20%. Az innovációs alindexnél fordított a helyzet: a fejlett országoknál 30 százalék, míg az alacsony jövedelműeknél csak 5 százalékos súllyal jelenik meg a teljes indexben. Az első „alapvető követelmények” alindexhez soroljuk az intézményrendszert, az infrastruktúrát, a makrogazdasági környezetet, az egészségügyi helyzetet és az alapfokú oktatást. A második alindexhez tartoznak a hatékonyság növelésével kapcsolatos tényezők: az oktatás és képzés, áru- és munkapiaci hatékonyág, pénzügyi piacok fejlettsége, technológiai felkészültség és a piac mérete. A harmadik alindexhez az innováció és a szofisztikáltság (ezen többek közt a helyi beszállítók számát és minőségét, az értéklánc szélességét, a versenyelőny jellegét, szakmai irányításra való támaszkodást értik).

 

20.png

Forrás: WEF, 2016

 

Magyarország bármely pillért vizsgálva elmarad az európai, észak-amerikai átlagtól és az előző évi felméréshez viszonyítva minden szempont szerint romlott a versenyképességi indexünk. A mérés koncepcióján és pontosságán lehet vitatkozni, de csak annyi értelme van, mint azzal foglalkozni szakadékba zuhanás közben, hogy mennyire pontosan mér a sebességmérő.

 

Az elmaradás az első pillérnél a legjelentősebb, mindössze 114. helyen állunk 138 ország között. Az „intézmények” pillérhez tartozik a tulajdonjogok alakulása, a korrupció, az illetéktelen befolyás, a közszféra teljesítménye, a biztonság, az üzleti etika és az elszámoltathatóság. A kormányzati politika átláthatóságát olyan rosszra értékelték a megkérdezettek, hogy ennek a mutatónak alapján, a világon a legutolsók közé tartozunk (136. hely). Nem gondolom, hogy ez az eredmény meglepő lenne, az index nélkül is tudjuk, hogy alapvető problémák vannak ezen a téren.

 

A jelentés országonként vizsgálta azt is, hogy melyek a vállalatvezetők szerint az üzletet akadályozó legnagyobb problémák, akadályok, amik gátolják a fejlődést. Ha megnézzük a legversenyképesebb gazdaságokat, náluk sem minden tökéletes. Svájcban és az USA-ban az adózási szabályok, Szingapúrban a munkaerő-piaci szabályozások jelentik a megkérdezettek szerint a legnagyobb akadályt. Magyarországon két meghatározó tényezőt találtak: a politikai instabilitást és a korrupciót. A politikai instabilitás, mint kockázati tényező, első olvasásra furcsának tűnhet, ezért fontos megjegyezni, hogy ez a faktor nem a kormányok gyakori változására, hanem a gazdaságpolitika hosszú távú kiszámíthatatlanságára vonatkozik. A gazdaságpolitikai instabilitás az IMF vizsgálatai szerint is erősen visszafogja a gazdasági növekedést.

 

Jó lenne végre megérteni, hogy a gazdasági fejlődés kulcsa nem az állam mérete és mindent leuraló akarata, hanem a minősége. Az instabil és korrupt kormányzat a gazdasági és társadalmi haladás egyik legnagyobb akadálya lehet.

 

Szigeti Cecilia

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reflektor.blog.hu/api/trackback/id/tr4412638125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerilgfx 2017.07.03. 13:45:30

ez a cikk egyáltalán nem elégítette ki azt a kíváncsiságot, amit a címe felkorbácsolt.

Brumm Brumi 2017.07.04. 10:22:19

Csak kíváncsiságból megnéztem , Magyarországról kik állították ki ezt a bizonyos "zuhanást"...

Hungary
KOPINT-TÁRKI Economic Research Ltd.
Éva Palócz, Chief Executive Officer
Peter Vakhal, Project Manager

Köszönöm, nincs több kérdésem.Innen már petschnig mária zita is jöhetne...

Brix 2017.07.04. 11:12:42

Ezért kellene bevezetni az eurót, és megemelni a fizetéseket, hogy a gyenge cégek kirostàlódjanak...

illaim 2017.07.04. 12:39:58

Elolvasva az előttem írt "véleményeket" már nem is kell további adatokat keresnem, hogy miért tartunk ott ahol! A jövőre nézve pedig egy kőpattintó üzem alapítása látszik a legjövedelmezőbb befektetésnek! LOL