Az előző héten írtuk meg, hogy Weszely Ernő zongoraművészt megtámadták fideszes aktivisták, akiknek nem tetszett Weszely úr nemzeti konzultációhoz való hozzáállása. Nem kellett sok idő, hogy a Fidesz kommunikációs osztálya megtalálja a felelőst (bennünket) és hazugságot kiáltson, ráadásul egy magánszemélyt is belekevert a közleményébe.
Az MTI korábban is csuklóztatta az ellenzéket több esetben és a saját belső szabályzatára hivatkozva akadályozta meg több nyilatkozat közzétételét. A zongoraművész esetét követően azonban nem voltak ennyire finnyásak, minden további nélkül megengedték a Fidesznek, hogy pellengérre állítsanak valakit, ráadásul teret engedve így több sajtóorgánumnak a közlemény átvételéhez.
Ezt nem hagyjuk annyiban, nem hagytuk annyiban és első lépések egyikeként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz fordultunk, hogy az ő állásfoglalásuk szerint mennyire elfogadható az MTI eljárása?
Levelünkre az alábbi választ kaptuk a NMHH, Kommunikációs Igazgatóságától:
Köszönjük megkeresését.
Az említett ügyekben polgári peres eljárások kezdeményezhetők, a Médiatanácsnak e tekintetben nincs hatásköre. Az MTI – mint hírügynökségi szolgáltatást nyújtó közszolgálati médiaszolgáltató – kifogásolt magatartása a médiaszabályozás körében nem vizsgálható, ezért a magatartásának jogszerűségére a Médiatanács nem tehet megállapítást. A hatóság hatásköre kizárólag a médiaigazgatási jogszabályok betartatására terjed ki.
A médiatörvény annyit mond ki ehhez kapcsolhatóan (Mttv. 3. §.), hogy más médiatartalom-szolgáltatókhoz hasonlóan a közfeladatai ellátása érdekében széles körű autonómiával felruházott közszolgálati médiaszolgáltató is felelősséggel tartozik a jogszabályokban foglalt rendelkezések betartásáért. Ez a hírügynökségi szolgáltatást illetően azt jelenti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató szerkesztői felelőssége alapján jogosult megtagadási okokat kikötni valamely közlemény közzétételére jogsértés megelőzése, elkerülése érdekében. E megtagadási okok jogszerűsége azonban nem médiaigazgatási ügy, hanem a vele szerződő kérelmére polgári peres eljárásban vizsgálható, ahogy az is, ha szerződést kötő fél úgy ítéli meg, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a szerződést a közlemények közzététele során nem szerződésszerűen teljesíti: megszegi a szerződést vagy a szerződés valamely pontja érvénytelen.
Az említett MTI-gyakorlatokkal kapcsolatban az NMHH-hoz idáig bejelentés nem érkezett. Médiaigazgatási szabály megsértése miatt a hatósághoz bárki bejelentést tehet, amely alapján a hatóság – mérlegelése szerint – hivatalból eljárást indíthat: http://nmhh.hu/tart/report/2 . A Médiatanács – az alkotmányjogi elvek és a közigazgatási eljárási szabályok értelmében – jogszabályokat kizárólag egyedi hatósági ügyben, hatósági eljárás keretében, az ügy körülményeinek ismeretében, a tényállás tisztázása után meghozott döntésében alkalmazhat, értelmezhet, mely értelmezést kizárólag hatósági döntésbe foglalva közölhet. Ilyen döntéseket már hozott a Médiatanács, pl.: http://nmhh.hu/cikk/170884/A_
A fenti levél értelmébe tehát irány a bíróság és a hatósági eljárás!
A szerk.
