Vendégszerzőnk, Dr. Kardos Gábor levélben küldött írását olvashatják blogunkon.
Nem először rohant ki Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság üléséről Szél Bernadett miatt. Ugyanezt tette, amikor Szél Bernadett számon kérte rajta, hogy a Yandex orosz kódját fedezték fel a nemzeti konzultáció internetes kitöltési felületén, mely jogsértő módon küldte el a kitöltők adatait Oroszországba és vélhetően arra utalt, hogy a nemzeti konzultáció mint politikai kommunikációs termék akár orosz fejlesztésű termék is lehet, de legalábbis súlyos nemzetbiztonsági aggályokat vetett fel az orosz részvétel ebben a polgárháborús hangulatot és idegengyűlöletet szító kormányzati programban. Elég emlékeztetni arra, hogy bár a magyar közvélemény nagy többsége Európa-párti, a nemzeti konzultáció alkalmasnak tűnt az ezzel kapcsolatos destabilizációra, mivel orosz robotok akár százezrével is kitölthették interneten a nemzeti konzultációt és tetszőleges módon manipulálhatták annak eredményét, hogy végül azt mondhassa a kormány, hogy „minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációján” a nagy többség kiállt a kormány Európa-ellenes és polgárháborús retorikája mellett. Mindez Orbánnak saját hatalmának bebetonozását garantálja, Putyinnak pedig érdekszférájának tartós kiterjesztését egy uniós tagországra.
(A háttérről ide kattintva bővebb információkhoz juthatnak az olvasók - a szerk.)
Az utóbbi években jellemzően Szél Bernadett és az LMP kérte számon a kormányon gyakorlatilag egyedüliként a nemzetbiztonsági bizottságban és a parlamentben is több ügy kapcsán a putyinizálódást. Valójában ez zavarja annyira őket és ennyiben nyilván igaz, hogy Szél Bernadett tényleges NER-biztonsági kockázatot jelent. Nemzetbiztonsági kockázatot viszont sokkal inkább Németh Szilárd kirohanásai jelentenek számunkra… és általában a kormány szervilisen Putyin érdekeit szolgáló brüsszelezése és migránsozása, illetve a polgári demokrácia lebontása és egy putyini rezsim kiépítése. Hogy melyik párt és név szerint ki lépett fel legkonzekvensebben és leggyakrabban mindezek ellen az utóbbi években? Nem más mint Szél Bernadett és az LMP. Milyen érdekes egybeesés!
Bár tény, hogy őt is -mint minden tagját a nemzetbiztonsági bizottságnak- alaposan átvilágították már jóval korábban és nyilván nem találtak komoly kockázatot, mert akkor már korábban sem vehetett volna részt a nemzetbiztonsági bizottság munkájában. Nemcsak az a bajuk azonban Szél Bernadettel, hogy minden fórumon ő volt az, aki a leghatározottabban számon kérte a kormányon az orosz érdekek olyan kiszolgálását, mely valóban sok esetben akár a hazaárulás gyanúját is felvetette. Miután a Jobbik vitorlájából a migránsozással sikerült kifogniuk a szelet azon az áron, hogy gyakorlatilag széljobbról előzte be a Fidesz a Jobbikot és ennek cukisodása, polgáriasulása nyomán ma már a Fidesz viselkedik a leginkább radikáljobboldali pártként Magyarországon, sőt: immár jogilag, illetve anyagilag is a Jobbik ellehetetlenítésére törekednek, az LMP a Jobbik gyengülésével egyre inkább kormányváltó, illetve rendszerváltó erőként, valódi alternatívaként jelenik meg a választási kampányban. Bár ezzel a választók egy részénél még erősítik is az LMP pozícióját, a migránsozással és sorosozással sikeresen fanatizált tömegek szemében veszélyesnek mutatva bármely jelöltet, illetve pártot távol tarthatnak a többség vagy akár 20% feletti szavazat megszerzésétől.
Hogy miért pont az LMP lett a NER fő ellensége a Jobbik után? Ha nem érjük be a pártpolitikai-politológusi okoskodásokkal, hanem mélyebb okokra is kíváncsiak vagyunk, van itt bizony még más is. Akik akár minimálisan tisztában van a polgári demokrácia európai működésének alapelveivel és európai gyakorlatával (bár érdekes módon aligha vannak többen az LMP mindenkori potenciális szavazótáboránál) azok pontosan tudhatják, hogy kieséses alapon egyetlen olyan párt van a magyar országgyűlésben, mely programjában és konkrét állásfoglalásaiban az európai normák szerint is polgári demokratikus pártnak tekinthető – ez pedig az LMP. Az egyetlen normális, a civil társadalom érdekeit konzekvensen és inkább szakmai mint pártlogika szerint képviselő politikai formáció tehát a NER valódi polgári demokratikus alternatívája. Akkor vajon miért tűnhet úgy, hogy még sincs politikai alternatíva? A KGB destabilizációra és dezinformációra épülő metodikája hazai sikerét (és a polgári társadalom gyengeségét) jól mutatja, hogy ma még viszonylag polgárinak tekinthető körökben is szinte mindenhol gépiesen ismétlik a putyini-orbáni mantrát, hogy „nincs alternatíva”. Az ellenzék hiteltelen, ezért nem lehet más a politika, mint az orbáni, stb… (Jegyezzük meg közbevetőleg, hogy ebből normális európai demokratáknak nem azt a következtetést kéne levonniuk, hogy akkor ebben a helyzetben nincs mit tenni, hanem még sokkal inkább aktívan kéne fellépni, immár a demokrácia és a népszuverenitás megmentése érdekében. Mert a „nincs alternatíva” össznépi mantra egy országgyűlési választás esetében nem azt jelenti csupán, hogy az „ellenzék gyenge”, hanem a választás és a polgári demokrácia drámai ellehetetlenítésének biztos jele.) Persze nem maguktól találták ki a magyar polgárok ezt a mantrát, hanem sok éves profi aknamunka eredménye az, hogy egyfajta torz nemzeti konszenzus ebből a negatívumból, azaz a demokrácia lehetőségéről való lemondásból lett (ami a putyini rezsimek fő előfeltétele!), nem pedig valami pozitív közösségteremtő demokratikus konszenzus vált össznépi mantrává. Erre a manipulatív és mélységesen anti-demokratikus, elsősorban putyini érdekekeket szolgáló rezsimre ma bármilyen veszélyt a pártok közül csak az LMP jelent, gyakorlatilag puszta létével is. Ezért kezdték meg második hullámban az LMP és miniszterelnök jelöltje, Szél Bernadett ellehetetlenítését a NER-droidok.
fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA
