Úgy szaladt át a közösségi oldalakon a rémhír, hogy „a magyar választók kétharmada abban a tudatban él, Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson” mint Marika nénin mosatlan ringló. A hír nyomán kitört a morális pánik, majd felmászott a közösségi oldalak üzenőfalára, hogy onnan dobálja szét a banánhéjat. A hírrel csak az a gond, hogy a zoom.hu – Policy Agenda táncos-komikus párosnak még a kutatás során feltett kérdéseit sem szabad elhinni. Ágazati pletykák szerint a papír másik oldalán az a felmérés volt, amely szerint Lattmann Tamás ismertebb Botka Lászlónál, de azt már nem kellett felhasználniuk, mert a szocik a tervnél gyorsabban szúrták hátba a saját miniszterelnökjelöltjüket. 

Annak leszögezése után, hogy ez az eredmény egy büdös nagy kamu, amit tematizálási céllal dobtak be, nekünk csak három kérdésünk maradt. Az egyik, hogy kinek az érdeke, hogy a kampány Soros Györgyről szóljon? A Fidesznek. A második, hogy kinek az érdeke, hogy egy „fasisztaveszély!” felkiáltással összeterelje a szétszéledt nyáját? Annak a ’90-es években ragadt baloldalnak, amelynek soha nem is volt több a fejében, mint egy nácikártya alaposan körbepárnázva vattával. (Felhívnánk a figyelmet arra, hogy ez a magyar ugarozós, mucsázós felfogás amúgy mélyen elitista, arról szól, hogy mindig a "baloldali" politikai és szellemi elitnek kell vezetnie az országot, hatalmuk megkérdőjelezése azonnal a fasizmus mocsarába rántaná az országot, mert a népnek arra van igénye.) A harmadik kérdésünk pedig az, hogy mikor lesz már vége a ’90-es évek álvitáinak? Mikor jutunk el oda, hogy az országgyűlési választások nem az SZDSZ és a MIÉP (újszülötteknek: ez két de jure vagy csak de facto megszűnt értelmiségi törpepárt a '90-es évekből) örök harcáról fognak szólni, hanem arról, hogy minden számlát be tudjunk fizetni minden hónapban és még maradjon más szükségleteinkre is?

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!