Vendégszerzőnk, Horváth Zoltán írását olvashatják.

Miközben a jelenlegi kormány az indentitásunk, hagyományaink, meglévő közösségeink megerősítését célzó kultúrpolitikát hangoztat, a közkulturális dolgozók (könyvtárasok, múzeumi dolgozók, levéltárosok, közművelődési szakemberek) ebből nagyon keveset éreznek. Ágazatunkban nem történt meg az életpályamodell bevezetése, az átfogó bérrendezés. A közkulturális ágazatban dolgozók nagy részét épp ezért pozitívan érinti a bruttó 180.500 forintos garantált bérminimum, és ne legyünk igazságtalanok az ágazatban dolgozókat a 15 százalékos kulturális illetménypótlék is segíti, ami havi 10 000–50 000 forintot jelent. Ezzel szerencsés esetben kicsivel több, mint bruttó kétszázezer forintot kereshet egy diplomás kulturális szakember. Kézhez a legtöbben 140-150 ezer forint körül kaphatnak, vagy valamivel kevesebbet.

Hogy plasztikus legyen a dolog, és ne más kollégát hozzam esetlegesen nehéz helyzetbe, vegyük a saját példámat! Közművelődési szakemberként rendelkezem egy szakirányú főiskolai, egy szintén szakirányú egyetemi szintű diplomával (utóbbi amúgy kitüntetéses), valamint egy nem szakirányú egyetemi képesítéssel. Ezek mellett 3 kulturális területhez kapcsolódó OKJ-s végzettséggel (ezek nem számítanak a közalkalmazotti előmenetelbe, csak jelzem, mert nagyon sok kolléga hozzám hasonlóan rengeteget tanul, hogy naprakész, sokrétű és alapos tudással rendelkezzen), számos akkreditált szakirányú tanfolyami végzettséggel, valamint két középfokú nyelvvizsgával bírok. 11 éve dolgozom a közművelődésben. Fizetésemnek még így sem sikerült meghaladnia a garantált bérminimumot. Arra először 4 év múlva lesz lehetőségem a fizetési osztályon felfelé haladva (igaz akkor is csak 7 ezer forinttal lesz több fizetésem, mint a jelenlegi bérminimum), vagy egy doktori fokozat megszerzésével, amely szintén legalább 4 év.

A Policy Agenda friss számítása szerint[1] a létminimum háztartási összege egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében 262.305 forint. Két, a közkulturális ágazatban dolgozó szülő, amennyiben gyermekeket vállalnak, tehát nagy valószínűség szerint a létminimum szintje alatt kénytelen boldogulni, amennyiben csupán munkahelyi bérükből gazdálkodhatnak. (Más kérdés, hogy a területen szinte mindenki vállal másod, harmad állást, kényszerűen megragadva minden lehetőséget a boldogulásra.)

Persze nem szerencsés dolog egymáshoz méregetni szakterületeket, munkaköröket, ágazatokat, de amikor arra gondolunk, hogy az amúgy szintén leterhelt, kevéssé megbecsült pedagógiai területen dolgozók mennyivel többet vihetnek haza, nem tagadható keserűséget érez a kultúra napszámosa. A HR portálon nemrég megjelent összesítés szerint[2] egy középiskolai tanár kevesebb mint egy év munkatapasztalattal 217.400 forintot keres. 6 és 10 év közötti munkatapasztalattal a háta mögött az átlagos fizetésük eléri a 275.300 forintot, több mint 10 éves munkaviszonnyal pedig a 318.200 forintos összeget. A jelenlegi állás szerint ekkora fizetést egy közgyűjteményben, vagy közművelődésben dolgozó szakember akkor tud elérni, ha rendelkezik Phd fokozattal, plusz 51 éves munkaviszonnyal. Magyarán sohasem. Pedig ez a jelenlegi közalkalmazotti bértábla teteje. Egy életpálya modellel nem rendelkező területen dolgozó közalkalmazott ennél többet csupán speciális feltételek között kereshet (munkáltatói döntés, egyéb pótlékok), bár ezeket az elmúlt időben inkább visszanyesték, mint kiterjesztették volna.

Vegyük azt is hozzá, hogy a kulturális területen dolgozók jó része pedagógus végzettséggel is rendelkezik. Ők azt látják, hogy egy óriási szakadék kezd keletkezni az ugyanolyan diplomával bíró, ám a tanári pálya mellett döntő egykori csoporttársának bére és a sajátja között. A társadalmat pedig nem árt szembesíteni azzal, hogy ilyen körülmények között dolgoznak azok, akik hétvégén, ünnepnapokon, éjszaka, rendezvényeken, kulturális programokon, megemlékezéseken szolgálják őket.

Horváth Zoltán

a Közgyűjteményi és Közművelődési Szakszervezet Vas megyei elnöke

[1] Iskolakezdés és a gyermekes családok https://www.policyagenda.hu/elemzesek/2018/iskolakezdes-es-a-gyermekes-csaladok/#.W4aIts4zaM8 Letöltve: 2018. augusztus 29.

[2] Barna Eszter: Mennyit keres egy középiskolai tanár? https://www.hrportal.hu/hr/mennyit-keres-egy-kozepiskolai-tanar-20180823.html Letöltve: 2018. augusztus 29.