A Reflektor sorozatot indított a jövő évben esedékes főpolgármester választásról és az azt megelőző ellenzéki helyezkedésről. Összefogás kell most is, hátha bejön végre, vagy olyan jelöltek, akik megújítják a közbeszédet? Kell-e előválasztás? Ki lesz Tarlós István végső kihívója? Felkért szerzőink ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat. A sorozat következő írását Szabadai Viktor, a Liberálisok Budapesti választmányának elnöke jegyzi.

A baloldali úgy tekint az előválasztásra, mint valami varázsreceptre, amely egy csapásra megoldja majd a problémákat. Falus Ferenc sorsát az se befolyásolta volna, ha korábban megnyeri az előválasztást. És Bokros Lajosból se lett főpolgármester végül, pedig papíron az egész baloldal támogatását élvezte. Az a probléma, hogy érdemi politizálás és munka helyett megint messiásvárás vett erőt az ellenzéken. Ha az előttünk álló hónapokban mindenki az előválasztáson fog rugózni, annak egyetlen győztese lesz: Tarlós István. Pedig bőven lenne mit tenni Budapesten.

Tarlós a Fidesz bábjaként ül a főpolgármesteri székben. A budapestiek számára igazán fontos ügyekben képtelen eredményeket elérni, miközben bólogató Jánosként asszisztál az Orbán-kormány presztízsberuházásaihoz. Minden bokorban újabb és újabb stadionok épülnek százmilliárdokból, miközben a budapesti egészségügyi ellátás mára lényegében összeomlott. Nemzetközi hírű professzorokat rúgnak ki egyik napról a másikra, csótányok lepik el a betegszobákat, napokig parkoltatják a hullákat a kórház folyosóján, egész osztályok mondanak fel egyszerre, műtétek maradnak el, betegek halnak meg. Közben elüldözik az ország legjobb egyetemét, a közoktatást megszállják a fideszes pártkatonák, a közlekedést pedig kommunista módon, orosz receptre züllesztik le. Ez Tarlós elmúlt éveinek az eredménye, a főváros mára elvesztette önállóságát és szabadságát. A főpolgármesternek semmi ráhatása nincs az itt történő eseményekre, mert gyenge vagy gyáva szembeszállni az Orbán-kormány akaratával. Az ellenzék ahelyett, hogy ezzel foglalkozna, az előválasztáson rugózik, ahol egy újabb Falust, egy médiabohócot, vagy egy bukott miniszterelnök-jelöltet indítanának. Vagy ami még rosszabb, Kubatov-listás szavazást szerveznének a Fidesznek. Tartalmi és értékalapú megállapodások nélkül nem várható el az ellenzéki szavazóktól, hogy egy irányba voksoljanak. Ehelyett nemrég még azt láttuk, hogy a kampányban a baloldal még saját kormányfő-jelöltjét is képes volt megpuccsolni. Meggyőződésünk, hogy az előválasztás jelenlegi formájában inkább rontja az esélyeket, mint elősegítené a győzelmet. Kellő biztonsági garanciák nélkül nem vennénk részt egy ilyen megmérettetésben.

Mi, Liberálisok éppen azért neveztük meg saját jelöltünket már most, hogy legyen időnk kifejteni a terveinket. A parttalan ellenzéki egyeztetések és adok-kapok helyett a saját programunkról akarunk beszélni. Nekünk Sermer Ádám személyében hiteles és jó jelöltünk van, akinek világos és vonzó elképzelés van arról, mit kellene tenni Budapesten:

1. A fővárosi szolgáltatások színvonalában - az egészségügytől kezdve az oktatáson át a közlekedésig - jelentős javulást lehetne elérni, ha a belső kerületeket egységes koncepció alapján fejlesztenénk. Ez a mi City-koncepciónk. Teljesen más problémákkal kell megküzdeni a belvárosban és a külső kerületekben. Mi ennek keretében már a 2014-es programunkban meghirdettük a rakpart belvárosi szakaszának a parkosítását is, a sétáló Budapest terve például ebbe a koncepcióba jól illeszkedik.

2. Szeretnénk, ha a fővárosban élők végre saját kezükbe vennék az életüket és a jövőjüket. Ezért megerősítenénk a helyi népszavazások intézményét. A budapestiek dönthessenek arról, hogy a kórház felújítására, vagy újabb stadionra költenének inkább! Ők dönthessenek arról, hogy fideszes pártkatonák, vagy szakmailag felkészült pedagógusok vezessék az iskolát. De ők dönthessenek az olimpiáról, az árvízvédelemről, az orosz metróról vagy éppen a kormány várba költözéséről is. A mi pénzünkről, a mi életünkről mi döntsünk, és ne egy olyan kormány, amely bűnös városként tekint Budapestre.

3. A programunk harmadik lába pedig a digitalizációra és a közösségi megosztáson alapuló szolgáltatásokra épülő, modern Budapest. Az Uber elüldözése helyett megfelelően szabályozásra lenne szükség. A BKV-ellenőrök helyett használatarányos, elektronikus jegyrendszerre, a végtelen dugók helyett közösségi autómegosztásra és megújuló energiára épülő BKV-parkra van szükség. A városi szolgáltatásokat végre át kell ültetni az online térbe! Legyen egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb a főváros! A városvezetés pedig ne élősködjön a budapestieken, hanem szolgálja őket!

Szabadai Viktor

A sorozat további részei:

Nuszbaum Tibor: Előválasztással nem lehet legyőzni Tarlóst

Weiss Eszter: A képletet kell összerakni, onnantól már csak egyenlegrendezés

Reiner Roland: Van-e értelme a főpolgármester-jelölti előválasztásnak?