Az olimpia megrendezése becslések szerint mintegy 3000 milliárd forintba került volna, nagyságrendileg annyiba, mint amennyibe a paksi atombővítés fog fájni. A két projektet abból a megközelítésben is párhuzamba lehet állítani, hogy mindkettő évtizedekre határozza meg Magyarország sorsát. Sőt, ha nem dőlünk be a kormányzati propagandának, akkor azt is láthatjuk az ígéretek mögött, hogy még az olimpiai rendezésnél is nagyobb kockázatokat rejt Paks2.
Az olimpia kapcsán az volt a kockázati tényező, hogy fel kell építeni egy csomó felesleges épületet, meg sporthelyszínt, melyeket túlárazva húznak föl a Fideszhez ezer szállal köthető haver vállalkozók, ezzel a módszerrel kilapátolva súlyos száz és száz milliárdokat a költségvetésből. Az olimpiai játékok euforikus két hete után pedig vakarhattuk volna a fejünket, hogy mi a fenét kezdjünk a krikettstadionnal, meg a többivel. Hasznosítani nem lehet, fenntartani illene, ami viszont rohadt drága, esetleg le lehet bontani, ami szintén nem olcsó. Akkor meg minek építettük fel. Szép példája a felesleges kiadásoknak a mostani úszó világbajnokságra tervezett toronyugró állvány a Batthyány téren. Felépítik több mint 3 milliárdért, aztán a nyári ugrabugra után el is bontják. Igazán sokat tesz hozzá a főváros fejlődéséhez.
Jó, jó mondhatjuk, de mi a baj az atomerőművel, hiszen az csak az olcsó áramot termeli nekünk? A helyzet az, hogy hiába igyekeznek ezt belesulykolni a magyar emberekbe, egyszerűen nem igaz. A paksi atombővítéssel járó kockázatokat három kategóriába sorolhatjuk: ott vannak a környezetvédelmi szempontok, aztán a gazdaságiak és egyáltalán nem utolsó sorban a Magyarország szuveneritását érintő veszélyek.
Kezdjük azzal, hogy az atomenergia a 20. század válasza volt a világ növekvő energiaéhségére. A baj vele az, hogy atomenergiát kinyerni rendkívül veszélyes üzem. Nukleáris katasztrófa kialakulhat hanyagságból (Csernobil), vagy természeti katasztrófa következményeként (Fukusima), ráadásul az sem megnyugtató, hogy egy esetleges terrorcselekmény célpontjaként használva borzalmas károkat okozhat egy megsérült erőmű. A mai napig nem megoldott az elhasznált nukleáris fűtőelemek későbbi elhelyezése sem. Ez a probléma nem csak környezetvédelmi szempontból aggasztó, hanem gazdaságiból is az. Egyfelől el kell ásni nagyon mélyre a fűtőelemeket, másrészt, nagyon drága „koporsót” kell köré építeni. Ez a szennyező anyag aztán évezredekig fog sugározni a föld alatt, ezért is jelenthető ki, hogy felvilágosult emberiség nem hagy ilyen mocskot rá az unokáira. Ami a 20. században jó ötletnek tűnt, az a 21. században már nem az.
Ugyanakkor a világban éppen zajlik egy energetikai forradalom. Jó reggelt! A megújuló energiát (szél, nap, víz) az egyre fejlődő technológiáknak köszönhetően egyre olcsóbban állíthatóak elő, és várható, hogy ez a folyamat a következő évtizedekben csak gyorsulni fog. A szél mindig fog fújni, a nap mindig fog sütni, csak le kell aratni. Kormányunk ezzel szemben épp azon ügykezel, miképpen lehet teljesen ellehetetleníteni például a szélturbinák építését Magyarországon. A pletyka szerint ennek oka az, hogy Orbán Viktor egy vidéki útja alkalmából az autója ablakából kinézve tájidegennek találta az ott álló turbinákat.
Akárhogy is történt, a jövő egyértelműen a megújuló energiáké. Ha viszont hagyjuk, hogy orosz kölcsönből Putyin megépíthesse Magyarország közepén az atomerőművét, akkor el fog rohanni mellettünk a világ. Míg az unokáink fizetik vissza az oroszoknak a kölcsönt, az atom előállítása már elavult technológia lesz, vagyis egyre drágulni fog, míg a megújulók egyre olcsóbbá válnak. Ez kb olyan, mint mikor valaki a DVD-korszak vége felé vásárol egy VHS videólejátszót.
Ráadásul évtizedekre bebetonozzuk azt az állapotot, hogy az ország energiaellátását hozzákötjük az orosz birodalomhoz. Ezt konkrétan úgy hívják, hogy hazaárulás. Felelős kormány nem adhatja fel a rábízott ország függetlenségét semmilyen pillanatnyi gazdasági önérdek miatt. És ez a szempont az is, ami miatt Paks2 megvalósítása még az olimpiai rendezésnél is sokkal veszélyesebb. Az olimpiát „csak” ki kellett volna fizetni az adófizetők pénzéből, míg az orosz függés akkor is gúzsba fog kötni minket, ha már duplán kifizettük nekik az atomerőművüket.
Az embereknek ki kell kényszeríteniük a kormányból, hogy álljon el a Paksra tervezett őrülettől. Ez elsődleges és alapvető nemzeti érdekünk! Az olimpiai népszavazásgyűjtés bebizonyította, hogy a magyar emberek képesek megakadályozni, hogy a kormány a hátuk mögött, a megkérdezésük nélkül döntsön a jövőnket évtizedekre meghatározó kérdésekben.
Aláírásra, népszavazásra föl!
Nuszbaum Tibor