Szegénység a világon

ENSZ 2015-ös Millenniumi Fejlesztési Célkitűzései (Millennium Development Goals, MDG) szerint a mélyszegénységben élő emberek száma több mint felével csökkent: 1990 és 2015 között 1,9 milliárd főről 836 millióra szorult vissza.

Az az eredmény statisztikai bűvészkedés eredménye is lehet, mert függ a viszonyítási alaptól (2000-től vagy 1990-től mérjük a változásokat) és a szegénységi küszöb (1,25 vagy 1,9 dollár/fő/nap) nagyságától, hogy valós javulás történt-e.

Megosztja a közvéleményt a Momentum csütörtöki lépése, mely szerint az Origo szerkesztőségében kérték számon az őket lejárató cikkek íróját. Beszélhetünk-e a sajtószabadság lábbal tiprásáról? Egyáltalán, beszélhetünk-e az Origóval kapcsolatban sajtóról?

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselőjének jegyzete

Takony és vér - a kormánypárt frakciójának szóvivője szerint ők így szeretik.

Bayer Zsolt szeretne úgy tenni - a nevezetes sörözői beszélgetés is ezt példázza -, mintha csak úgy véletlenül kicsúszott volna a száján az a bizonyos kijelentés, amely nem holmi kacifántos káromkodás volt, hanem uszítás, gyűlöletbeszéd a javából. Akár börtönnel is büntethető. Normális demokráciákban.

Magyarországon mégsem kell számítania retorzióra, hiszen Halász János, a Fidesz frakció szóvivője megmondta: sokan vagyunk, akik így szeretjük. Mindezt röviddel azok után volt képes megfogalmazni a politikus, hogy állva tapsolta ő maga is Áder Jánost, aki a gyűlöletbeszéd ellen szólalt fel a Parlamentben. Micsoda álszentség, hatalmas kétszínűség!

Orbán Viktor 2017. május 13-án Pekingben megkoszorúzta a Népi Hősök emlékművét. Az ellenzék az antikommunista örökség elárulását rója fel a miniszterelnöknek, míg a jobboldali sajtó Göncz Árpád 1994-es hasonló gesztusával példázik ellenérvként. A vita a magyar belpolitika szokásos és dögunalmas kliséi szerint zajlik. Közben egy dolgot felejtett el mindenki. Rákeresni a Google-ben, hogy mi is ez az emlékmű. Kiknek is állít emléket, és mi volt a szerepe az 1989-es Tien’ anmen téri eseményekben.

Kezdjük szépen sorjában. A Népi Hősök emlékművét 1952 és 1958 között építették a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület – ami akkoriban afféle ideiglenes nemzetgyűlésként szolgált – 1949-es határozata alapján. Az emlékmű a 19. és 20. századi kínai nemzeti és szabadságmozgalmaknak volt hivatott emléket állítani. Egészen konkréten 8 különböző történelmi esemény és/vagy mozgalom számára állít emléket. Ezek a következők:

A valamirevaló diktatúrákban nem csak az erőszakszervezetek tartják fenn a hatalmat azzal, hogy bárkit, aki mást mond, gondol vagy egyszerűen csak nem rendszer-kompatibilis, jobb esetben börtönbe zárják, rosszabb esetben még a családját is eltüntetik. Egy valamirevaló diktatúrában nem elégednek meg az erőforrások totális kisajátításával, sőt, komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a rendszer által képviselt saját igazságot minél többen vegyék komolyan, minél többen higgyék el, hogy a felettük álló hatalom értük van, értük tesz, hogy nélküle életképtelenek volnának, biztonságukat csak tőlük remélhetik. Végső soron tehát szeressék a rajtuk uralkodókat.

A magyar helyzet indokolttá teszi annak az eljárásnak az elindítását, amely Magyarország elleni szankciókat is eredményezhet, olvasható az EP szerdán elfogadott állásfoglalásban.

Az áprilisi plenáris vita nyomán született szövegben a képviselők úgy látják, hogy a magyarországi alapjogok helyzete alapján el kell indítani azt a hivatalos eljárást, amelyből kiderül, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata.

Az állásfoglalásban a képviselők:

Teszt az EU számára

A képviselők szerint az elmúlt néhány év magyarországi fejleményei nyomán súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete, Magyarország pedig az EU számára olyan tesztet jelent, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes megvédeni alapvető értékeit egy tagállammal szemben. A képviselők megismétlik az EP 2016. október 25-i állásfoglalásának következtetését, miszerint szükség van az uniós alapértékek védelmét ellátó uniós mechanizmusra.

Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el.

forrás: Európai Parlament

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

Az látszik, hogy a propagandavonaton nincs fék, de hogy itt még a csapat is a fűtő hátát csapkodja, abban van valami szomorú báj.

Tudod, kedves Tamás, az úgy volt anno, hogy volt egy születésekor Vajknak nevezett magyar fiú úgy ezer éve, akinek a születése és felnövekedése elvész az évek homályában, viszont biztosak lehetünk benne, hogy élt. István néven felismerte kora kihívásait, és az ellenében a magyarságot megmenteni akarókkal szemben úgy ezer évre szóló királyságot alapított. Az úgy volt már akkor is, hogy vita volt arról, hogy mi szolgálja a magyarság valódi érdekét. Ma Istvánt előrelátását dicsérjük, nem Koppány konzervativizmusát.

De hogy ne tekintsünk annyira messze: hiába volt a szabadságharc utáni valóság, a nagyon magyarok hosszasan tüntettek Deák és Andrássy kiegyezése ellen, hogy aztán ugyanezen körök büszkén ünnepeljék a Milleniumot a fellendülés gazdag éveiben.

És sajnos ugyanezen körök akadályozták meg az 1868-as nemzetiségi törvény haladó szelleme ellenére a szerveződő nemzetiségek képviseleti jogba emelését, támogatták lelkesen a „határozott fellépést” és örvendettek az érlelődő háborúnak. Mindez egyenesen vezetett a trianoni katasztrófához.

A két háború között újra az elveszett nagyságot siratták, okoltak franciát, zsidót, bankárt és liberálist, bárkit, akit értek, csak a magunkba nézés maradt el megint. Így az újabb világégés megint rossz oldalon talált minket, és megint rosszul jártunk, nagyon.

Kárpát-medencei évezredünk alatt rendszeresen visszatér a büszke magyar mentalitás, mindig a boldog sikeres időkre emlékezett – azokra, melyben épp az efféle mentalitással bírók voltak a leghangosabb ellenzők.

Az új évezred küszöbén újra lánglelkű szónok beszél arról, hogy több tiszteletet a magyaroknak. Örömkönnyek.

Sajnos, ez egy tiszteletlen kor, kedves Tamás!

Nemcsak a magyarokat nem tisztelik a világban. A németeket sem, az amerikaiakat sem, még Kínát sem. Itt verseny van, kőkemény, hatalmas és olyan gyors, hogy mire ezt megírom, már új szabadalmak tucatjait jegyezték be a világon. Amíg itthon a ki tudja miért célkeresztbe került CEU-n vitatkozunk, Németország engedélyezi az önvezető autók bevezetését. Amikor itt atomerőművet akarnak, addig az Északi-tengeren 12 Paks2-nyi szélerőmű létesítéséről írtak alá megállapodást.

Mi lehet Magyarország elveszejtésének biztosabb útja, mint kizárni az országot a haladásból, ellopni és felélni erőforrásait? Hogyan lehetne nagyobb kárt tenni fiaink és lányaink jövőjében, mint elvenni elölük a lehetőséget, hogy képessé váljanak versenyezni más nemzetek fiaival és lányaival? (Update: a szabad sajtó még létező maradékának hatására az NGM intézkedett. Ez is arra int, hogy kell szabad sajtó.)

Kedves Tamás, A kormányos az iránytűre szegezte tekintetét, fel sem emeli, senkit sem kérdez meg, senkire sem hallgat. Rossz iránytűvel csak rossz irányba lehet hajózni, ez az irány a múltba visz. Versenytársaink húznak el mellettünk. Európa a múlt, a bezárkózás, a háborúk és a kizsákmányolás meghaladásával lett olyan gazdag, hogy évi ezer milliárd forintnyi pénzt ad nekünk a felzárkózásunkhoz. Mert Európában úgy gondolják, jobb együtt, egymásért felelősen gondolkodva élni, mint csatázni.

Ha a harcos múltba akarunk visszahajózni, el fogja engedni a kezünket. Nem segít többet és nem támogat, ellenben versenyezni fog velünk. Az ilyenkor várható eredménnyel.

És az az eredmény minden, csak nem a magyarság érdeke.

Lókedvelő

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

Pekingben járt a hétvégén Orbán Viktor az első ízben megrendezett diktátorfesztiválon, és ha már ott volt, akkor megkoszorúzta a Tienanmen téren a Népi Hősök emlékművét. Azon a téren, ahol a kínai hadsereg 1989. április 14-én elkezdte lemészárolni a megjelent diáktüntetőket. Kínai diákok több ezren haltak meg a vérengzésben. Félreértés ne essék: a Népi Hősök emlékmű nem a megölt áldozatoknak állít emléket. Ez a tér örökre az elnyomás és a diktatúra szakrális központja marad.

Miniszterelnökünk ennek ellenére fontosnak érezte a koszorúzást, ugyanakkor kissé kellemetlen is volt kommunikációsan elkenni a dolgot. Valaha a Fidesz mégsem úgy indult, hogy becsicskul mindenféle elnyomó rezsimeknek. A Tienanmen téri gyilkolászás után például az alábbi közleményt adták ki:

Történt pedig, hogy a Fidesz maga Orbán Viktor vezetésével büszkén kiállt azon politikai nyilatkozat mellett, mely elítéli Oroszország dezinformációs- és propagandakampányait. Sőt, a szövegben még közös európai fellépésről is szó esett a putyini machinációk megakadályozása érdekében.

Igaz, hogy az ötlet nem Orbán Viktor saját kútfejéből származik, hanem Máltán esett meg az aktus, ahol az Európai Néppárt tartotta soros (nem Soros, soros – a szerk.) kongresszusát. Miniszterelnökünk is ott volt, és hát nyilván nem akart kilógni a sorból, a nyilatkozatot szépen alá is írta.

Azt írja a Pesti S., hogy Közép-Európa jobban teljesít. Fertilitási mutatói jobbak, mi jelentjük a vitalitást Európában, nem pedig a hanyatló (és nyilván impotens) nyugat, társadalmunk életképesebb, ezért nem szorulunk bevándorlókra, bezzeg azok igen. Hogy mire építi ezt – a táblázattal is alátámasztott – állítását a szerző? Hát arra, hogy (mondjuk) Orbán Viktornak több gyereke van, mint (mondjuk) Angela Merkelnek.