A sokkal jobb megoldást úgy hívják, hogy jóléti állam. Fél évszázada találták ki, a sok megpróbáltatás ellenére skandináv változata a mai napig él és virul. A bölcsőtől a sírig tartó gondoskodást biztosít mindenki számára.
Nem szeretnék belemenni az ideológiai vitákba és az sem érdekel, hogy a hazai baloldal ezen keresztül fogja-e magát megújítani vagy sem. Az FNA sokakat csábít ilyen intellektuális kalandozásokra, viszont amire a gyakorlatban szánnák, arra meg ott van a jóléti állam.
Domonkos Tamás azt írja többek között: „De az FNA mellett nem csak a magasabb életszínvonalra törekvés miatt dolgozhat valaki. Hiszen ha az alapvető szükségletek miatt nem kell aggódnia, akkor más szempontok nagyobb hangsúllyal merülhetnek fel a munkavállalás mellett. Többen, bátrabban mernek majd vállalkozni, és akár a hobbijukkal pénzt keresni. Aki nem kezd saját vállalkozásba, az is könnyebben válthat majd munkahelyet, hogy ott dolgozhasson, ahol erre motiváltabb.Sok fiatalnak az FNA révén nyílhat lehetősége többet és tovább tanulni, vagy olyasmit tanulni, amit igazán szeret. Az ilyen emberek valószínűleg még motiváltabbak lesznek kamatoztatni is a tudásukat, azaz dolgozni.
Mindezt a jóléti állam kitűnően biztosítja. Alapvető szükségletek? Ott a szociális minimumjövedelem, amely jövedelmi rászorultság esetén egészíti ki az egyén/család jövedelmét egy bizonyos szintig(itt tehát van feltétel). Vállalkozó kedv? Ott vannak a vállalkozások beindítását segítő támogatások. Hobbitevékenységek? Ott van az, hogy egy jóléti államban nyolc órás munkából meg lehet élni, mellette van még idő egyéb szabadidős tevékenységek folytatására is, nem kell másodállást vállalni, túlórázni. Vagy sokak számára megengedik, hogy alkotói szabadságra menjenek el. Munkahelyváltás? Hát nem is pár hónapig jár csak a munkanélküli járadék, sőt még át is képeznek. Továbbtanulás? Ott az ingyenes oktatás, a felsőoktatási tandíj eltörlése, az ösztöndíjprogramok, a diákmunka-lehetőségek, a részmunkaidős állásajánlatok.
Erőss Gábor írásában utal arra, hogy a feltétel nélküli alapjövedelemre a jóléti állam mellett van szükség. Hivatkozik arra az érvelésére, miszerint „ha széthullik a társadalom, hiába minden szociálpolitika”. A szociális különbségek egyre nőnek, négymillió ember létminimum alatt él. Sajnosez igaz, de nem látom be, hogy miért kellene egy mindenki számára feltétel nélküli juttatást biztosítani ahhoz, hogy a rászorulók súlyos problémáit kezelni lehessen. Itthon még nem vetették be a jóléti állam széles eszköztárát a magas szintű univerzális ellátásoktól kezdve, a valódi védelmet biztosító társadalombiztosítási juttatásokon keresztül a célzott támogatásokig. A segítség érkezhet pénz, természetbeni ellátás és személyes szociális szolgáltatás formájában. A problémák is sokfélék, nincs egy csodamegoldás minden helyzetre. Magyarországon az eddigi szociálpolitikák valóban megbuktak, de ez nem érv arra, hogy az egész jóléti eszköztár megbukott vagy hatástalan. A szociális hálót kell újraszőni.
A helyzet tehát az, hogy a jóléti állam a szociális problémákra nagyon jó megoldásokat tud nyújtani. Érdemes megjegyezni azt is, hogy ahol FNA-val kísérleteznek, illetve tervezik ezt, azok vagy a már most is bőkezű ellátásokat biztosító országok, vagy az afrikai szegénységben élő közösségek. Előbbi esetben már kiépült a jóléti állam, utóbbi esetben pedig nem épült még ki semmi sem. A két véglet.Mi azonban - bármilyen különbségek is vannak országon belül - mégiscsak egy fejlett állam vagyunk, ha nem is jóléti állam. A mi dolgunk az, hogy a jóléti rendszereinket fejlesszük: egészségügyet, oktatást, foglalkoztatás- és szociálpolitikát, lakáspolitikát. Ne kivonjuk, hanem pumpáljuk a forrást ezekbe az ágazatokba. Mert ez sokszorosan megtérül. Ha csak pénzt adunk, azzal nem oldjuk meg a problémákat. Ahhoz más is kell, sokféle megoldás.
Kanász-Nagy Máté
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!