Egy meghatározás szerint a startup olyan kisvállalkozás, mely nem a helyi igényeket akarja kielégíteni, hanem globális szinten gondolkodik. A startup vállalkozásokról elmondható, hogy innovatívak és nemzetköziek, az országhatárok nem szűkítik le mozgásterüket. Egyáltalán nem meglepő, hogy régiós szinten „kommunikálnak” egymással ezen vállalkozások, és az sem, hogy szervezett keretek között megmérkőznek egymással. Ráadásul most Budapesten.

Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika miniszterelnök-jelöltjének a Magyar Állandó értekezleten elhangzott beszédét olvashatják:

Tisztelt Értekezlet! Kedves Hölgyeim és Uraim!

A Lehet Más a Politika megalakulása óta fontosnak tartja, hogy részt vegyen a határon túlra szakadt és az anyaországban élő magyarok közötti párbeszédben, és a minél szorosabb kapcsolat elősegítésében. Ezért nagy öröm számomra, hogy részt veszek a 16. alkalommal megszervezett ülésen, és elmondhatom, hogy az LMP politikai közössége mit gondol a magyar-magyar párbeszédről.

Térségünk nemzeteinek történetét államalapító törekvések, nemzetépítések és birodalmak felbomlása jellemezte az elmúlt 150 évben. A párhuzamosan egymás mellett futó folyamatok gyakran egymással versenyezve véres konfliktusokat, be nem gyógyult, félelemmel áthatott sebeket örökítettek apáról fiúra.

50 százalék felé került a Fidesz támogatottsága – derül ki az októberi közvéleménykutatási adatokból. Botka bukásból ketten profitáltak igazán: Orbán és Gyurcsány. Össze ugyan nem nő, de kiegészíti egymást az, ami összetartozik. Mikor lesz vége az Orbán/Gyurcsány-rendszernek?

„A Republikon Intézet felmérése szerint a pártválasztók 54 százaléka támogatja a kormánypártokat. Igaz ugyan, hogy a Republikon Intézet csak 2016 februárja óta méri a pártok támogatottságát, de ez az érték magasabb, mint azóta bármikor. 2016 elején úgy tűnt, fordulat következhet, ugyanis 8 százalékpontot esett a Fidesz támogatottsága a pártválasztók között, 43 százalékra. Ez azonban nem tartott sokáig, sőt októberben már 51 százalékon álltak a felmérés szerint a kormánypártok. Majd idén májusban jött egy rosszabb – 45 százalékos – eredmény, ám a Fidesz júniusra visszatornázta magát 49 százalékra, a növekedés pedig azóta is tart. Ez a tendencia az áprilisi választás közeledtével még nagyobb jelentőségű.” (Republikon – 24.hu)

A Soros-terv emlegetése nem tegnap kezdődött, annak már rég látszódnia kellett volna az adatokban (ennyit az Orbán zsenialitásáról, a magyar néplélekről meg a kettő egymásra találásáról szóló zavaros, mindenki mást okoló megfejtésekről), az átfordulás Botka László bukása és a baloldali zűrzavar fokozódása után következett be. Botka azonban nem az MSZP általa meghirdetett baloldali fordulatába bukott bele, és nem is abba, hogy a választók MSZP-DK összefogást akartak, aminek ő keresztbe feküdt azzal a lehetetlen feltétellel, hogy azt csak Gyurcsány nélkül tudja elképzelni (a Gyurcsány nélküli DK-t ugyanis úgy hívják, hogy MSZP). Igaz, az MSZP népszerűségvesztése nem követte, hanem megelőzte Botka bukását, mi több, taszajtott azon egyet, de a Gyurcsány-ellenesség nem közvetlenül, hanem mandinerből járult hozzá az MSZP mélyrepüléséhez, méghozzá azáltal, hogy Botkának a saját pártja ellenére kellett volna végrehajtania a programját, az pedig rendkívül rossz ütemérzékre vall, ha valaki kampányidőszakban kezd leszámolni a belső ellenzékével. A választók sose értékelik, ha egy párt belharcoktól hangos. (Ahogy azt se, ha egy pártszövetség hangos attól.)

Rész-szakképzés, ismerkedjünk csak ezzel az új fogalommal. Rész-szakképzés, azaz már egy teljes szakmát sem kell elsajátítani az ember gyerekének, minek is gyötörni őt azzal, elég ha annyit tud, amennyit tudnia feltétlen szükséges, ez a kormány legújabb népbutító találmánya. Ezentúl például nem kell Istvánkának végigszenvedni a szobafestő mázoló iskola három évét, elegendő lesz néhány hónap alatt elsajátítania a pemzli kezelést, mivel abban az esztendőben éppen a pemzlikezelőkből mutatkozik nagy hiány a munkaerő piacon. Sőt, az is megoldható lesz, hogy egy rövid 20 órás tanfolyam keretében Istvánkát pusztán a pemzli nedvesítés módozatairól okítsák ki, amennyiben a következő néhány hétben pemzli nedvesítőkből várható munkaerő hiány a mindentudású magasságos iparkamara véleménye szerint. Istvánkát tehát

NEM KELL ÉVEKIG OLYAN TUDÁS MEGSZERZÉSÉÉRT NYÜSTÖLNI, AMINEK AZ ELKÖVETKEZENDŐ HÓNAPOKBAN SEMMI HASZNÁT SEM VESZI, ELÉG HA ANNYIT TUD, AMENNYIRE A TANFOLYAM BEFEJEZÉSÉT KÖVETŐEN ÉPPEN SZÜKSÉGE VAN.

Az utóbbi napokban még az eddigiekhez képest is megdöbbentő mértékű kettős mércét alkalmaz és a szakmaiság legalját mutatja az MTI. Ennek remek példája az alábbi két történet.

Pár nappal ezelőtt Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő kiadott egy közleményt, melyben Mészáros Lőrincet Orbán Viktor strómanjaként mutatta be. Tegyük hozzá, teljesen jogosan, hisz egyfelől ezt számtalan ügy támasztja alá, ráadásul már bírósági papír is létezik arról, hogy Mészáros Lőrincet nyugodtan le lehet strómanozni. Mészáros úr emellett még közszereplő is, bár jelen esetben valóban nem polgármesterként, csak mint mezei stróman lett megnevezve (de csokorba szedtük több közlemény sorsát is).

A Demokratikus Koalíció elnöke világossá tette, hogy amennyiben újra ő alakíthatna kormányt az egyetlen dologban különbözne az NER-től: hogy ő lenne benne a miniszterelnök és nem Orbán Viktor. Köszönöm, de ebből nem kérek.

Több dolog szóba került a Gyurcsány-Szél-Karácsony vitán Baló Györgynél én mégis kizárólag a volt miniszterelnök két, egyben összecsengő és egymást erősítő gondolatára reagálnék röviden. Az egyik, amellyel Szél Bernadettnek az elmúlt 27 év meghaladását ígérő mondataira reagált. Odáig érthető, hogy ez nem tetszik Gyurcsánynak, hiszen annak ő is részese volt – sőt a ’90 utáni rendszer az ő miniszterelnöksége idején került abba a válságba, amelyet már a NER előszobájának nevezhetünk –, azonban a DK elnöke nem állt meg annál, hogy saját kormányzását mentegesse vagy egyenesen feldicsérje, szavaival gyakorlatilag mindenféle radikális változást elítélt. Igen, a demokratikus választást követő radikális változásokat is, hiszen a téma a jövő évi választásokról és arról szólt, hogy mi jönne utána, ha az asztalnál ülők kapnának lehetőséget így a demokratikus választáson történőket is.

Egészen megdöbbentő történetet osztott meg szerkesztőségünkkel egy olvasónk. Fideszes nénikből álló különítmény csöngetett be egy 65 éves vak művészhez a soros-konzultációt promózva neki, majd miután a művész tudatta velük, hogy nem vevő erre, akkor egyszerűen megtépték. A sztori hitelességéről meg vagyunk győződve. A művész megerősítette a történteket.

Íme a történet az áldozat lánya leírásában:

Egy villamossági boltba igyekeztem eljutni a metróból, hogy a felújítás alatt álló fürdőszobánkba három új konnektort vegyek. Már az üzletbe tartva láttam, hogyan ülnek ruhakupacaik között a Haller utca irányába tartó hosszú folyosón az otthontalanok. Visszafelé bementem egy közértbe, vettem vizet, egy nagy szeletelt kenyeret, kétféle előrecsomagolt felvágottat, az egész még egy ezresbe sem került.

Az aluljáróba érve megszólítottam az ott lévő embereket:

A hallgatói önkormányzatok politikus-keltető jellege önmagában egyáltalán nem probléma, a magyar politikatörténet meghatározó hagyománya, a közélet állapotát tekintve az egyik legfontosabb indikátor. Ezért lenne kiemelten fontos a következő politikai generáció érdekében az intézményben tapasztalható visszaélések retorziója, valamint elsősorban megelőzése. Hiszen lehet egy intézmény bármennyire is autonóm, mindig az országos politika, közélet mechanizmusait fogja leképezni, továbbörökíteni, adott esetben reflektálni rá, mivel egyben szülője és részhalmaza is annak a modern demokráciákban.
A hazai HÖK-rendszer állapotáról, kihívásairól és reformkísérletéről kérdeztük a Török Márk-ügy kapcsán Czabán Samut, az ELTE Állam-és Jogtudományi kar leköszönő HÖK-elnökét.

Czabán Samu - Révész Patrik fotója

Reflektor: -Melyek a legégetőbb és legsúlyosabb problémák a HÖK-rendszerben?

Néhány napja indulatból leírtuk, hogy Gyurcsány Ferenc épp készíti elő Orbán Viktor új kétharmadát, most azt is megmutatjuk hogyan:

A Közös Ország Mozgalom koordinálásával 8 ellenzéki párt kidolgozott egy alternatív választási törvényt, a mostani fideszes ellenében. Egyedül csak a Demokratikus Koalíciónak volt külön álláspontja arról, hogy a nem Magyarországon élők ne szavazhassanak a magyar országgyűlési választásokon. Most, hogy a DK ezt a témát fő választási kommunikációs elemmé emelte, tudatosan szembemegy az ellenzéki konszenzussal, vagyis valójában nem akarnak ők semmilyen ellenzéki együttműködést, csak a saját támogatottságukat akarják növelni.