Szigeti Cecília írása
Az overshoot day az a nap, amikor az adott évre jutó erőforrásainkat elfogyasztottuk és innentől kezdve már ökológiai hitelből élünk. A túlfogyasztás napja, évről − évre egyre korábbi időpontra kerül, idén augusztus 2.-ra esik. A környezetvédők ilyenkor hívják fel a figyelmet arra, hogy túl nagy lábon élünk, elpazaroljuk a következő generációk jövőjét. A híradóban láthatunk szeméthegyeket, úszó jégtáblán szomorkodó jegesmedvét, kiszáradt folyót, ökolábnyomos térképeket, zavarban levő klímakutatót és zöld paneleket rutinosan felmondó politikust. Meghallgatjuk, hogy miattunk olvadnak a gleccserek, nő a légköri szén-dioxid koncentráció és halnak ki állatfajok. Mert sokat fogyasztunk, rosszul döntünk: hibásak vagyunk.
Egy környezetvédő ismerősöm azt érzi: „az embereket nem érdekli a fenntarthatósági szemléletformálás.” Azt hiszem, részben igaza van, a fenti üzenet nálunk általában nem talál célba. Ennek az oka valószínűleg az lehet, hogy bár Magyarországon is van pazarlás, rongyrázás, túlfogyasztás, de a családok többsége gondos gazdálkodással, ésszerű fogyasztással is csak egyik hónapról a másikra él, így a túlfogyasztás problémái közömbösek számára.
Akkor minden rendben van? A „túlfogyasztás napjának” nincs számunkra üzenete?