Hiába derült ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatából, hogy Tiborcz István cége, az Elios főszereplője volt annak a bűnszervezetnek, amelynek korrupt ügyletei miatt a magyar adófizetőknek feltehetően 12 milliárdot kell visszafizetniük, a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

Erre a hírre reagálva adott volna ki közleményt az LMP, ami szerint az ökopárt törvénnyel vetne véget az adófizetők megkárosításának. A Tiborcz-adó fizetésére azok lesznek kötelezettek az LMP szerint, akik olyan jogsértést követnek el, amely eredményeként a magyar államnak az Európai Unió intézményei felé visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Az illeték mértéke a javaslat szerint a visszafizetendő összeg 100 százaléka lesz.

A Reflektor sorozatot indított a jövő évben esedékes főpolgármester választásról és az azt megelőző ellenzéki helyezkedésről. Összefogás kell most is, hátha bejön végre, vagy olyan jelöltek, akik megújítják a közbeszédet? Kell-e előválasztás? Ki lesz Tarlós István végső kihívója? Felkért szerzőink ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat. A sorozat következő írását Szabadai Viktor, a Liberálisok Budapesti választmányának elnöke jegyzi.

A baloldali úgy tekint az előválasztásra, mint valami varázsreceptre, amely egy csapásra megoldja majd a problémákat. Falus Ferenc sorsát az se befolyásolta volna, ha korábban megnyeri az előválasztást. És Bokros Lajosból se lett főpolgármester végül, pedig papíron az egész baloldal támogatását élvezte. Az a probléma, hogy érdemi politizálás és munka helyett megint messiásvárás vett erőt az ellenzéken. Ha az előttünk álló hónapokban mindenki az előválasztáson fog rugózni, annak egyetlen győztese lesz: Tarlós István. Pedig bőven lenne mit tenni Budapesten.

A Reflektor szerkesztőségének rendszeres szórakozása, hogy unos-untalan boldogítjuk egymást akár 10-20 éves politikai interjúfelvételekkel. Ezek egy része legendássá vált az idők során. Ebből jött az ötlet is, érdemes lenne ezen kordokumentumokat fajsúlyuk szerint sorrendbe állítani.

A tízes listára olyan felvételek kerültek, melyek annak idején valós politika hatással bírtak, van olyan is, melynek az abszurditása repítette a legfontosabbak közé, és olyanok is vannak, akik a megszólaló személyek megkerülhetetlen.

Következzenek hát a mi szubjektív listánk, aztán szavazz te is a cikk végén.

A Reflektor sorozatot indított a jövő évben esedékes főpolgármester választásról és az azt megelőző ellenzéki helyezkedésről. Összefogás kell most is, hátha bejön végre, vagy olyan jelöltek, akik megújítják a közbeszédet? Kell-e előválasztás? Ki lesz Tarlós István végső kihívója? Felkért szerzőink ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat. A sorozat következő bejegyzését Reiner Roland politológus, az Integrity Lab alapítója és kutatásvezetője jegyzi.

Gyurcsány Ferenc közszereplő kiállt a hajléktalanok mellett, a maga sajátos módján. Akcióját többféle kritika érte, ki demagógnak nevezte, kinek tartalmi kifogása volt ellene. Utóbbiak közé tartozott Jámbor András, a Mérce főszerkesztője, aki nyilvános ámde nem hivatalos facebook-profilján kifogásolta a volt miniszterelnök szóhasználatát, illetve azt, hogy a függő beszédben elhangzottaknak lényegében nem mondott ellent. A DK-s propaganda persze azonnal lecsapott rá, álhírgyártást kiáltott, csak éppen úgy, hogy éppen maga gyártott álhírt.

A Reflektor sorozatot indított a jövő évben esedékes főpolgármester választásról és az azt megelőző ellenzéki helyezkedésről. Összefogás kell most is, hátha bejön végre, vagy olyan jelöltek, akik megújítják a közbeszédet? Kell-e előválasztás? Ki lesz Tarlós István végső kihívója? Felkért szerzőink ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat.

A politika irányába egyre nagyobb ellenszenvvel forduló polgárok megelégelték a reagáló ellenzéki magatartást. Azt maguktól is tudják, hogy rossz a szegregáló iskolarendszer, vagy hogy akkor, amikor Óbudán méreg szivárog a Dunába a Gázgyárból, a főpolgármester tétlensége vérlázító. Nem arra kíváncsiak, hogy hozzájuk hasonlóan ki háborodik fel még azon, hogy hullát találnak egy kórház mosdójában, de arra sem, hogy ki kivel fog össze, megteszi-e egyáltalán, és ha igen, akkor miért nem. Az ellenzéknek most úgy kell felállnia és nyernie, hogy többször rászámoltak már ezen a meccsen.

Nem az a lényeg, hogy ki vagy kik javasolják az előválasztást, hanem az, hogy bizonyos kritériumoknak megfelel-e a lefolytatása. Első, és legfontosabb, hogy minden jelöltállító szervezetet és jelöltet vár-e az előzetes megmérettető pódium, akik programot hirdettek. Amennyiben nem képes megállapodni az ellenzék egésze az előválasztás folyamatában, és abban, hogy ilyen módon keressék Tarlós István kihívóját, még a matematikai esélye is elszáll annak, hogy a város jelenlegi vezetését leváltani szándékozó szavazók táborának egészét lefedje a kihívó potenciális szavazóbázisa.

Jó estét! Ma számos budapesti rendezvényen törleszkednek 1956 emlékéhez, vallják meg 1956 örökségét, pózolnak azzal, hogy ők a pesti srácok. Azzal szeretnék tisztelegni 1956 hőseinek és mártírjainak, hogy nem keverem őket bele abba az elaljasult magyar valóságba, ahol cinizmus néz szembe még több romlottsággal, marketing néz szembe még több hazugsággal.

1956 egy olyan világban zajlott, ahol még a gazemberek is hittek valamiben, ahol az elaljasodott emberek még nem voltak büszkék arra, hogy elaljasodtak, ahol még volt tét, volt lehetősége a hősiességnek és az önfeláldozásnak. A posztmodern korban a lyukas trikolor helyett röhögő trollface képezi a politikai identitást, orosz tankhadosztály helyett meghekkelt népszuverenitás és lebontott jogállamiság képezi a rabságot. Ebben a világban semmi sem állandó, és semmi sem biztos.

Ön elhitte, hogy az összefogás az ellenzéki erőforrásainak csokorba gyűjtéséről szól és a Fidesz legyőzésének egyetlen lehetséges eszköze? Van egy rossz hírem: Önt csúnyán átbaszták.

Sokan csodálkozunk azon (a kormánypárt hívei természetesen nem), hogy miként képes a magyar miniszterelnök valamint a külgazdasági és külügyminiszter olyan határozottsággal nekimenni Németországnak, az unió és világ egyik vezető gazdasági hatalmának?
A kormány feltétlen hívei egyértelműen a miniszterelnök erős kiállásának, karizmatikusságának, a magyar virtusnak tulajdonítják ezt, aki pedig kritikusabb az hajlamos kakaskodásnak, értelmetlen erőfitogtatásnak tekinteni ezt a viselkedést. Pedig roppant egyszerű a magyarázat, az orrunk előtt fekszik, naponta zajlik és már az első perctől jól látszott. 

Tarlós István bejelentette, hogy újraindul a főpolgármesteri tisztségért. Bejelentésére egyből támadt három ellenzéki jelölt is. Horváth Csaba és Karácsony Gergely a szocialisták részéről (ha a KDNP-t se nevesítjük külön, akkor a Párbeszédet sem illik) illetve Puzsér Róbert független jelölt. Vajon miért Puzsérnak sikerült a legnagyobb visszhangot kiváltania?