Vitaindítónak három (szerintem) ordas tévedést emelnék ki a cikkből:

1. Az írás felhozza, hogy a társadalom szerint a nők helye inkább otthon van, nem az egyetemen. A valóság ezzel szemben az, hogy mind az egyetemi hallgatók, mind az egyetemet végzettek között többségben vannak a nők. Lehet, hogy a társadalom egy részének az a beállítottsága, hogy a nő csak ne menjen egyetemre, de akkor a társadalom egy másik (nagyobb) részének meg az a beállítottsága, hogy egy férfi tizennyolc évesen legyen kenyérkereső, ne menjen egyetemre. Eszerint tehát a társadalomban több a „férfigyűlölő” mint a „nőgyűlölő”.

2. A cikk többször beszél a nők hátrányos megkülönböztetése és a GDP kapcsolatáról is. Azt mondja, ha olyan szinten lennének foglalkoztatva a nők, mint Svédországban, óriási gazdasági haszonnal járna. Ez már rögtön két sebből is vérzik. Egyrészt mi elvileg egy zöld párt vagyunk, akiknél nem a GDP az Isten és nem a növekedés az ő egyetlen fia. A nem dolgozó nők feltehetőleg olyan tevékenységeket végeznek, amiért elvileg nem jár pénz, de társadalmi haszonnal járnak. Ilyen például a gyerekszülés, a gyereknevelés vagy az idős rokonok ápolása stb. Szerintem csak (neo)liberálisok állíthatják, hogy jó, ha a nők szülés után két hónappal visszamennek dolgozni, illetve nem ápolják az idős rokonaikat, hanem erre mondjuk fizetett ápolókat vesznek fel. Ez a hozzáállás gyakorlatilag a gyereknevelés erkölcsi semmibe vétele, munkánál alsóbb rendűvé degradálása. (A cikk egyébként néhány sorral lejjebb pont e gazdaságba kényszerítéssel, tehát az előbb leírt véleményével mond ellent).

3. A cikk lent azt írja: „a bérek közötti különbség is „csak”15%, ami azt jelenti, hogy a magyar nők naponta nagyjából 45 perccel többet dolgoznak ugyanazért a bérért, mint az azonos munkakörben lévő férfitársaik”. Nem, kedves feministák! Az igazság az, hogy nem ugyanazokért a munkákért kapnak 15%-kal kevesebbet, hanem az átlagbérek között van ennyi különbség, ami általában teljesen különböző munkaköröket takar. A nők munkahelyei a statisztikák szerint 1) fizikailag sokkal kevésbé megerőltető 2) kevésbé stresszes 3) kevésbé kockázatos. Nem véletlen, hogy a nők 1) tovább élnek 2) abból ráadásul hosszabb időt töltenek nyugdíjban 3) átlagosan sokkal hosszabb ideig tudnak ugyanabban a munkakörben dolgozni (azaz ritkábban rúgják ki őket). Nem véletlen, hogy a 2008-as válság első évében elbocsátott munkavállalók túlnyomó többsége is férfi volt. Nem beszélve a férfiak közötti magasabb öngyilkossági rátákról stb… 

"Március végéig nyomoznak Havas Szófia szocialista képviselő ellen, aki tavaly október 23-án az orosz állami tévében lenácizta az 1956-os szabadságharc résztvevőit, és azt állította: »fegyverrel járták a házakat, keresték a kommunistákat és zsidókat. Azt is mondta róluk, hogy „ezek nem radikálisok, hanem a legvalódibb fasiszták«” - írta a 24.hu. Szanyi Tibor pedig reagált rá. Akkor most énekeljük el az internacionálét?



És ezek lennének a demokrácia és a jogállam védelmezői, amikor még a rendszerváltás olyan közös nevezőjét, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc se tudják tiszteletben tartani? Amikor egész konkrét politikai gyilkosságokat, a diktatúra visszaépítését és képesek relativizálni? A rövid, ámde adekvát válaszunkat a mellékelt videó refrénjében találják meg:

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

A nők potenciális piaci értékében rejlő lehetőségek kiaknázására a mai napig a foglalkoztatásukban élen járó északi országok a hatvanas évektől óriási hangsúlyt fektettek.

Szigetvári Viktor beleállt a Momentumba. Politikusellenes rasszizmusról delirál. Kicsit csal, amikor a politika- és politikusellenességgel vádol meg egy épp politizálni kezdő, a hétvégén párttá alakult mozgalmat és annak éppen politikussá váló vezetőjét és úgy tesz, mintha a törés a politikusok és a politikusfób civilek között lenne, és mindezt azért teszi, hogy a választóvonalat kissé arrébb tolva sajnáltathassa magát, mint politikusságért igaztalanul bántottat. 

Nem Viktor, a piros vonal nem politikusok és politikafóbok között, hanem a régi politikai elit (establishment) és régi a politikai elitet a francba kívánó új politikusok között van. Te pedig az establishment tagja vagy, aki hiába festi magát és a pártját, újnak, frissnek, kívülről érkezőnek, civil hátterűnek, te Medgyessy és Gyurcsány tanácsadója voltál és egy volt miniszterelnököt sikerült miniszterelnök-jelöltnek kiizzadnod a megújulás jegyében. Nem gondolod, hogy egy lejárt lemez vagy?  

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

Újabb energetikai szakember a Fidesz padsoraiban. L. Simon László után - aki szerint a napenergia azért nem megoldás mert éjszaka is ég a villany - Lázár Jánosnak sikerült olyat mondani, amitől egy kisiskolás is lefordult a székről. 

De mondott mást is. Az orosz hitelből épülő Paks2 szerinte csökkenti az oroszoktól való függést: 

Jani, menj haza, pihenj egyet!

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

A holokauszt politikai célú kihasználása veszélyes játék.

Az OECD interaktív weboldalán 395 régió elemzését tette közzé jólléti szempontból 11 mutatócsoport mentén. És itt a magyar régiók az egyik szempont szerint egy egészen megdöbbentő utolsó helyet szereztek az OECD-ben. Hárítás helyett – hogy minden felmérés, már önmagában rossz, ha valami bajt mutat – érdemes lenne elgondolkodni az eredményen.

A beszédes nevű Better Life Index (Jobb Élet Index) 3 fő pillérbe (anyagi feltételek, élet minősége, szubjektív tényezők) sorolható 11 mutatócsoportot vizsgál az OECD statisztikái alapján.

Anyagi feltételek

• Jövedelem (egy főre eső jövedelem vásárlóerőparitáson számított dollárban),
• Munka (foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta),
• Lakásállomány (egy szobára jutó lakók átlagos száma).

Élet minősége

• Egészség (születéskor várható élettartam, halálozási ráta),
• Képzettség (legalább középfokú végzettségű munkaerő aránya),
• Környezet (szállópornak való kitettség),
• Biztonság (emberölési ráta),
• Állampolgári részvétel (választásokon való részvételi arány),
• Hozzáférés a szolgáltatásokhoz (szélessávú internet hozzáféréssel rendelkezők).

Szubjektív tényezők (Gallup felmérés alapján)

• Közösségek (Azoknak az embereknek az aránya, akikre szükség esetén támaszkodhatunk),
• Élettel való elégedettség (Cantril-létra alapján:A megkérdezettek 11 fokú skálán jelölték, hogy a lehető legrosszabb és a legjobb élet  között hová sorolják magukat.)

Az egyes indikátorok értékeit, az egymáshoz viszonyított helyzetet kifejező pontokká alakítják, ahol a régiók közötti legjobb eredményt a 10-es, a legrosszabbat a 0 jelzi.

A Közép-Magyarországi régió példáján ez az eredmény azt mutatja, hogy a képzettséget tekintve benne van a top 12%-ban. Ez egyébként az összes magyar régiót és a 11 területet vizsgálva a legjobb helyezésünk. Ha az internet hozzáférést nézzük, a régió a legjobb 26%-ban van, a levegő minőséget és az egészségügyi helyzetet tekintve az alsó 10%-ban és az élettel való elégedettséget vizsgálva a legrosszabb 5%-ban.

A probléma szőnyeg alá rugdosása helyett érdemes megnézni, hogy mi a helyzet a versenytársainknál: Ausztriában és Csehországban is látható, hogy a legkevésbé elégedett régió is a középmezőnybe tartozik.

Ha nálunk az egészségi állapot és az élettel való elégedettség egyaránt rossz, az azt mutatja, nagy baj van. Nagyon gyorsan lépni kellene az egészségügyi ellátás és az oktatás feltételeinek javítása érdekében. Az egészségügy még csak érthető, de hogy kerül ide az oktatás- hiszen a képzettséget nézve élenjárunk? A jó oktatási rendszer nem csak szakmát tanít, hanem abban is segít, hogy mit kezdjünk a kihívásokkal, hogy meglássuk a problémák mögött a lehetőséget vagyis, hogy „jó életet éljünk”. Amíg ez nem történik meg, csak reménykedhetünk, hogy nincs lejjebb. Bár én attól tartok, hogy van.

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

A Jobbik levetkőzte az antiszemitizmust, egy pragmatikus néppárt.

Demeter Márta a Reflektor kérdésére elmondta, hogy támogatja az LMP Paks 2 bővítéséről szóló népszavazási kezdeményezését.

“A miniszterelnök veje körüli üzleti kör  úgy tűnik, minden fillérért lehajol.A LED-es lámpaizzók cseréje és tömény ingatlanbizniszek mellett az egészség bizniszbe, a gyógyszeriparba  is belépett - illetve berúgta az ajtót.”-közölte Hadházy Ákos korrupciógyanús ügyeket feltáró sajtótájékoztatója-sorozatának legutóbbi rendezvényén. A politikus arról az új - szerinte versenyt korlátozó -  rendeletről beszélt, mely alapján az eddig akár   7-8 ezer forintot elérő juttatásért vérplazmát adó emberek január 1-től sehol nem kaphatnak 3500 forintnál többet.  Márpedig az LMP társelnöke szerint a vérplazmát felhasználó üzleti vállalkozások egy egységet akár 20-25 ezer forintért is el tudnak adni. A politikus szerint az ügy pikantériája, hogy a vérplazma gyűjtő cégek között nemrég megjelent egy az Orbán Ráchel férjéhez, Tiborcz István cégeihez köthető vállalkozás.

Hadházy a sajtótájékoztatóján azt sugallta, hogy a vérplazma -donorok térítésére nem véletlen egybeesés okán, hanem esetleg a jó kapcsolatokkal bíró cég üzleti érdekei miatt került sor.

Ha kevesebbet kell fizetni a vérplazmát adó donoroknak, nagyobb haszon marad a vérvételt végző cégeknél. A vérplazma gyűjtő cégek között nemrég megjelent Plazma Expert Kft nevű cég alapítója a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt., amely nem esik messze a WHB-csoporttól, biatorbágyi fióktelepének a címe éppen a csoport főcégének, a West Hungária Bau Kft.-nek a székhelyével egyezik meg - emlékeztetett a politikus. A WHB csoport volt az a cég, amely kivásárolta Tiborcz Istvánt a lámpagyáros Eliosból, s Hadházy szerint azóta más üzleti kapcsolat is fellelhető Paár Attila milliárdos cégei és a miniszterelnök veje között.

Ám még mielőtt engedtük volna magunkat egy ilyen rosszindulatú következtetés levonása felé sodródni, megérkezett a válasz a tárcához ez ügyben küldött kérdésünkre: azt szerettük volna megtudni, hogy kinek a javaslata alapján és miért is kellett a vérplazmát adóknak eddig adott juttatást kötelező módon  lecsökkenteni. Az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkársága szerint márpedig ez nem holmi piszkos pénzügyek, üzleti érdekek, hanem a véradók önbecsülése és az ország sikere iránt érzett felelősség miatt került sor a lépésre.

“Az Országos Vérellátó Szolgálat több körös egyeztetést folytatott valamennyi érintettel, akik többsége az ellátások biztonságának fenntartása érdekében támogatta a jogszabály ilyen irányú változtatását. A 3/2005 EüM-rendelet előírása, hogy a donáció önkéntes legyen, külső kényszertől, anyagi ösztönzőktől mentes.

Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az önkéntes véradásokért olyan juttatás kerüljön megállapításra, mely nem kizárólag anyagi ösztönző erővel bír, hanem a belső motivációkra is hat, a donorok megbecsülését hangsúlyozza, fontosságérzetét erősíti. A vér- és plazmaadások biztonságának megteremtésén túl egy közösség, egy ország sikerét döntően befolyásolja az egymás iránt érzett felelősségünk. (Ez a korlátozás a plazmaferezis állomásokon ipari célú feldolgozásra plazmát adó donorokat érinti, mivel az önkéntes, térítésmentes teljes véradás ellentételezése eddig is 500 Ft volt.”)

A minisztériumi válaszból az is kiderül, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat nem rendelkezik pontos adatokkal a plazmadonorok számát illetően. Hadházy információi szerint az utóbbival 5 cég foglalkozik, s ezek egyenként 1-2000 donorral dolgoznak.  A tárca válaszában arra is hivatkoznak, hogy  “Az intézkedéssel a kormány célja az, hogy a teljes véradók száma növekedjen”, ugyanakkor az LMP-spolitikus által megkérdezett szakemberek szerint kizárt, hogy a véradók számát akarnák növelni a vérplazmát adóknak nyújtott fizetség csökkentésével, hiszen a rendelet szerint aki  plazmát ad, azt kötelezik évente minimum egyszeri véradásra is.

Horn Gabriella

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!